A Somlói borvidék

Hazánk legkisebb, de évszázadok óta az egyik leghíresebb borvidéke a Somló hegyet körülölelő Somlói borvidék. A majdnem teljesen szabályos csonka kúp alakú, csodálatos szépségű alvó vulkán körös-körül be van ültetve szőlővel. Az egyetlen hegy Európában, amelyiknek az északi oldala is kiváló bort terem. A Somló hegyen, 700 hektáron csak fehérbort termelünk. A furmint, az olaszrizling, a juhfark, a hárslevelű és a tramini a borvidék fő fajtái.

A somlói borok jellegzetesen kemények. A hiedelem szerint fiúgyermek születése érdekében a nászéjszakán somlói bort kell inni.

E jeles történelmi borvidékünket és borát évszázadokon keresztül a legnagyobb becsben tartották Zsigmond király udvarától Hunyadi Mátyás palotáján keresztül a Habsburg-házig. Az itteni szőlő- és bortermelés már a római kortól valószínű, de a XII. századtól kezdve írások is bizonyítják jelentőségét.

A hagyomány szerint az egyházi törvényszék 1511. március 27-én azért oszlatta fel a vásárhelyi (ma Somlóvásárhely) Benedek rendi apácakolostort, mert az apácák túl sokszor néztek a borospohár fenekére.

Somló vára valószínűleg a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült. Fénykorát Bakócz Tamás alatt élte. Ő építtette át szép várrá, amilyennek romjai alapján el tudjuk képzelni.

Ezt követően sok tulajdonosa volt a várnak, akik kezén szomorú helyzetbe jutott. Utoljára 1707-ben szerepel mint vár, amikor a hős Vak Bottyán kuruc tábornok az öreg fészket még utoljára rendbe hozatta és hadianyaggal látta el.

Rákóczi szabadságharca után stratégiai jellege végleg megszűnik.